Az astigmiáról 1.rész

Az astigmia, hétköznapi nevén szemtengelyferdülés, a rövid- és távollátás után a leggyakrabban előforduló fénytörési hiba. Lényege, hogy a szem felszíne nem olyan, mint egy tökéletes gömb, ahol a beérkező sugarak egy pontban egyesülnek, hanem olyan, mintha kissé össze lenne nyomva. Ennek hatására a különböző irányokból érkező fénysugarak különböző helyeket fognak egyesülni. Az astigmia nagyságát szintén dioptriában mérik. Előfordulhat önmagában is, de a rövid- és távollátással kombinálva is.

Két fajtája ismert a szemtengelyferdülésnek, az egyik a szabályos, a másik a szabálytalan. A szabályos astigmia általában öröklött, vagyis kódolt betegség. A szabálytalan ezzel szemben a szaruhártya valamilyen sérülése után vagy alapbetegségként alakul ki.

Az astigmia tüneteként említhetjük a szem gyors elfáradását, homályos látást, fejfájást. Minél aprólékosabb feladatot kell végezni, annál megerőltetőbb a szemnek. Gyerekeknél a felismerése azért nehéz, mert sokszor csak az egyik szem érintett. A gyerek igazából mindent lát, de idővel az astigmiás szem ellustul, a másik szem pedig fokozott igénybevételnek lesz kitéve. Fontos még az iskola megkezdése előtt az alapos szemészeti vizsgálat elvégzése.